Cafeteria

Cafeteria 2017: NAV-összefoglaló a változásokról

 

2016. december 28. szerda, 14:45


cafeteria, béren kívüli juttatás, NAV

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69-71. §-ai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét. Ezek a szabályok 2017-től több ponton módosulnak – hívják fel a figyelmet a NAV szakemberei.


A legfontosabb cafeteria-tudnivalókról szóló Mazars-összefoglaló itt olvasható.


A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék. [Szja tv. 70. §, 71. §, Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. 3.§ (1)]
Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

  • az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg és
  • a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

 

 

A 2017-ben alkalmazandó keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak:

 

A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint.Az adóévben a keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás a felek közötti jogviszonynak megfelelően, munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

 

Amennyiben a foglalkoztatás az adóév egészében nem áll fenn, az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. Az értékhatárt meghaladó rész az előzőek szerint viseli a közterheket, amelyeket a kifizetés hónapjára kell megállapítani.

 

Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben kapott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. A keretösszeget meghaladó rész az Szja tv. 69. § (2) bekezdés szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy a keretösszeget meghaladó közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

 

A rekreációs keretösszeget eltérő mértékben határozza meg az Szja tv. attól függően, hogy a munkáltató költségvetési szerv, vagy más munkáltató: költségvetési szerv esetében az éves rekreációs keretösszeg 200 ezer forint, más munkáltató esetében az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint.

 

Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek. A rekreációs keretösszeget (200 ezer, illetve 450 ezer forint) meghaladó összegben biztosított béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

 

A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.

Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – pénzösszeg kivételével – az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Így például a Szép kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint összegű juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az Szja tv-ben 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelnie az adott juttatásoknak.


Az Erzsébet juttatás kiemelt adójogi szerepe megszűnik, ezzel egyidejűleg 2017. január 1-től a fogalmat is kivezetik az Szja tv-ből. A 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – 2016. december 31-ét követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.


A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az ún. „hideg” utalványokat) a munkáltató az Szja tv. 70.§ (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján a minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely az említett juttatási körből kizárta a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat. Az említett rendelkezés alapján 2017-től akár Erzsébet utalvány akár más utalványforgalmazó által kibocsátott „hideg” utalvány is adható a munkavállalók részére, de csak mint egyes meghatározott juttatás.


2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. Célzott szolgáltatásként a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatóak, amelyeket minden, a pénztárral kötött szerződésben meghatározott érintett részére biztosítani kell.

 

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az, 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik – olvasható a NAV közleményében.

Katasztrófavédelem Magyarországon

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Alapítva

2000. január 1.

Típus

rendvédelmi szerv

Tevékenység

Katasztrófák hatósági megelőzése; veszélyhelyzetekben mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a károk felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés.

Főigazgató

Dr. Góra Zoltán tű. vezérőrnagy (2016-)

Dolgozók száma

12.000 fő

Elhelyezkedése

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldala

A Katasztrófavédelem a tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával alakult meg Magyarországon 2000. január 1-jén. Fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása

Tartalomjegyzék

Előzmények

Korábban a tűzoltóság és a polgári védelem két teljesen külön szervezet volt, 2000. január 1-jétől az országos és megyei szinteken következett be az integráció, a helyi szinteken továbbra is egymástól különálló szervek voltak. A helyi tűzoltóságok önkormányzati kézben működtek 1995-től, 2012.január 1-ig. Ezalatt az idő alatt a tűzoltóságok nagy technikai fejlesztéseken mentek keresztül, melyet nagy részben az önkormányzatoknak köszönhettek. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) a rendvédelmi szervek közé voltak sorolva, de többnyire már csak névlegesen. 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány alatt a Belügyminisztérium megszűnését követően az ÖTM-hez (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) kerültek a tűzoltóságok, míg az addigi BM rendvédelmi szervek az IRM-hez (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium), ezzel teljesen leválasztva a tűzoltóságot a többi hivatásos rendvédelmi szervtől.

A 2010-es kormányváltást követően a kormányzat visszaállította a Belügyminisztériumot, s ide visszahelyezett minden rendvédelmi szervet, köztük a tűzoltóságokat is. 2012. január 1-jén a katasztrófavédelemnél teljes egészében megtörtént az integráció. Ennek eredményeként a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) megszűntek létezni. Helyettük hivatásos tűzoltó-parancsnokságok jöttek létre (HTP-k), melyek a katasztrófavédelem helyi szerveként működnek tovább; valamint létrejöttek az Önkormányzati Tűzoltóságok is, amelyek nem hivatásos, hanem civil munkavállalókból állnak, és nem képezik részét a katasztrófavédelemnek (ÖTP).

A katasztrófavédelem szervei

  • Országos szerv: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
  • Területi szerv: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
  • Helyi szerv: Katasztrófavédelmi Kirendeltségek (a Katasztrófavédelmi Kirendeltségeknek vannak Hatósági Osztályaik, valamint Hivatásos Tűzoltóparancsnokságaik.)

A Hivatásos Tűzoltóparancsnokságok rendelkeznek, illetve rendelkezhetnek katasztrófavédelmi őrsökkel. A katasztrófavédelmi őrs a Hivatásos Tűzoltóparancsnokság elsődleges tűzoltási és műszaki mentés, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége.

A katasztrófavédelem szakterületei

Tűzoltósági szakterület

Ez a fő szakterület, amely két részre bontható. A beavatkozó állományra, mely ellátja a tűzoltás és kárelhárítás feladatait. Tűzvédelmi szabálytalanság esetén helyszíni bírságot alkalmazhat, vagy feljelentést tehet a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályán. A hatósági osztály feladatai közé tartoznak tűzvédelmi hatósági jogkörben különféle engedélyezési eljárások lebonyolítása, tűzvédelmi hatósági ellenőrzések végrehajtásai, szabálytalanságok felderítése, stb. A hatósági osztály a tűzoltósági (tűzvédelmi), polgári védelmi, valamint iparbiztonsági szakterületen is gyakorolja a hatósági jogköreit: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz.

  • Hivatásos Állami Tűzoltó-parancsnokság
  • Önkormányzati Tűzoltóság
  • Létesítményi Tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság.
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület:

Polgári Védelmi szakterület

Alapvető feladata az emberi élet megóvása, ezáltal a lakosságvédelem. Feladata egyfelől a természeti, illetve civilizációs tényezők hatására kialakulható veszélyhelyzetek felszámolására rendelt, vagy az abban közreműködő szervek, szervezetek ilyen jellegű tevékenysége segítésében és koordinálásában való részvétel, másfelől az ezen események megelőzése területén, valamint az eredeti helyzet visszaállítását célzó felkészítési, lakosságvédelmi, szervezési, tervezési, hatósági, ellenőrzési területen jelentkező feladatok végzése.

Iparbiztonsági szakterület

A kritikus infrastruktúra védelme. Legfontosabb feladatuk az ipari baleset-megelőzés. E szakterület tűzoltói nagy hangsúlyt fektetnek az ellenőrzésekre. Veszélyes létesítményeket ellenőriznek, hogy megfelelnek-e a jogszabályban rögzített kritériumoknak, szabályos-e az ott felhasznált anyag tárolása, felhasználása.

Mindhárom szakterület hatósági jogkörrel rendelkezik.

Ellenőrzési és hatósági jogkörök

A Katasztrófavédelem szervei jogosultak közúti, vasúti, vízi, légi ellenőrzést végezni, a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése miatt. A katasztrófavédelem akár társszervekkel (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, stb.), akár társszervek nélkül önállóan is intézkedhet. Az intézkedéseket végző szakemberek (tűzoltók), igazoltatási jogkörrel is rendelkeznek és természetesen hivatalos személynek minősülnek.

A katasztrófavédelem úgynevezett supervisori jogkörrel rendelkezik, amelynek során a szervezet a többi közreműködő hatóság munkáját koordinálja azok akciói során.

Jelmondat és azonosító

A katasztrófavédelem jelmondata: „Magyarország szolgálatában a biztonságért!” (2013-ig: „Készen a bajban!”)

Katasztrófavédelmi szolgálati azonosító jelvény: Jelvény

A katasztrófavédelmi szolgálati igazolvány: Szolgálati igazolvány

Rendfokozatok

Rendfokozat

Jelzés

Tiszthelyettesek

őrmester


törzsőrmester


főtörzsőrmester


Zászlósok

zászlós


törzszászlós


főtörzszászlós


Tisztek

hadnagy


főhadnagy


százados


Főtisztek

őrnagy


alezredes


ezredes


Tábornokok

dandártábornok


vezérőrnagy


altábornagy


Források

Kategória: